Vértesi Natúrpark
Honlap: www.vertesinaturpark.hu
Mottó: „Egy cseppnyi Magyarország”
Táji adottságok és értékek
A natúrpark a Dunántúli-középhegységben található, magában foglalja szinte az egész Vértest és a Zámolyi-medence nagy részét. Északról a Vértes északi fele, északkeletről a Tatai-árok, keletről a Vértesalja, délről a Zámolyi-medence déli határa, délnyugatról és nyugatról a Vértesalja és a Móri-árok határolja. Területének 69%-a természetvédelmi oltalom alatt áll. Lába előtt a Kisalföld és az Alföld találkozik, szervesen hozzátartozva, tájképi szépségét növelve, élővilágát gazdagítva. Dél, délkelet felé meredek sziklaletörésekkel ereszkedik a Mezőföld lösz borította síkságába. E sík alföldi jellegű tájon a gazdag lejtősztyep és lösz, valamint az egykori jégkorszaki tó helyén kialakult, váltakozó vízjárású pusztai élőhelyek váltogatják egymást. Északnyugat felől már a Kisalföld homoktakarója kúszik fel az enyhén emelkedő hegyoldalakon.
Mindezek eredményeként a Vértesben a szubmediterrán és atlanti-mediterrán hatásokat tükröző középhegységi dolomitflórát, faunát a két alföldi táj (Kisalföld, Mezőföld) növény- és állatvilága teszi még változatosabbá.
A Vértes hegység ebből az alföldi tájból emelkedik ki, mint egy sziget.
A mély völgyekkel, éles gerincekkel tagolt déli Vértesben változatos, szubmediterrán növényekben különösen gazdag erdős-sztyep vegetáció díszlik.
A domborzati és talajviszonyoktól függően nyílt dolomit sziklagyepek, sziklafüves lejtősztyepek, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek váltják egymást.
A Vértes környéki táj erdeivel, napsütötte tisztásaival, vizes élőhelyeivel, mocsaraival és viszonylag kiegyenlített éghajlatával igen kedvező életlehetőséget biztosított az emberi élet számára is. 1926-ban a Báraczházi-barlangban folytatott kutatások során bizonyították, hogy már 50 ezer évvel ezelőtt élt ember ezen a területen. Sőt a Vértesszőlősön 1965-ben Vértes László megtalálta hazánk legrégebbi, mintegy 350 ezer éves emberi maradványait (Samu, a vértesszőlősi előember). A feliratos kőemlékek alapján bizonyos, hogy a 2. században már virágzó városok voltak a Dunántúlon. A honfoglalás után a Vértes térségének nagy része a Csák család birtoka lett. Itt építették fel saját várukat, Csákvárt.
A Vértes környékének népessége a török hódoltság idején elpusztult vagy elmenekült. A 18. században a népesség pótlására nagy létszámban érkeztek telepesek, a magyarokon kívül németek és szlovákok is. A Vértes területén élők az irtásföldeken folytatott földművelés mellett erdei munkával, házi faiparral, bányászattal, mész-és szénégetéssel foglalkoztak. Az állattartást az erdei legeltetés, a makkoltatás, a sziklás, kopár juhlegelők hasznosítása jellemezte. Ezenkívül a Vértes összes települése szőlőtermő község. Önálló minőségi borvidékeink közé a móri borvidék küzdötte fel magát.
Kiemelt látnivalók, túracélpontok, bemutatóhelyek
Az aktív pihenésre vágyók a Vértes erdeit bebarangolhatják lóháton, kerékpárral vagy tanösvényeinken gyalogosan. A legnépszerűbb programok a pusztabuszos kirándulásaink, ahol Pusztai Állatparkunkban az ősi háziállatokat és a pusztai élővilágot egyaránt megfigyelheti az idelátogató.
A Boglártanya Erdei Iskolánkban természetismereti és erdei iskolás foglalkozások, gyalogtúrák és kerékpáros kirándulások, madárgyűrűzés, fazekas foglalkozások és vadászati bemutatók színesítik az óvodások és iskolások mindennapjait.
Kulturális programjaink (Hosszú téli esték a Geszner-házban előadássorozat, Zenés Nyári Esték a Geszner-házban koncertsorozat), hagyományőrző (Mihály-napi Lovas-és Pásztortalálkozó, Fazekas Nap Csókakői Várjátékok, Csákberényi Rétes fesztivál, Csákberényi Betyárnapok) és nemzetiségi rendezvényeink (Sváb bálok, Vértessomlói Tojásgurítás, Pünkösdi Májusfa állítás) pedig felpezsdítik a natúrpark kulturális életét, és erősítik a települések közötti összefogást.
Napraforgós falusi szálláshelyeinken (Dohányos-ház Pusztai Fogadó, Fogadó az Öreg préshez), panzióinkban (Malomerdő Panzió, Hétkúti Wellness Hotel) az idelátogatók megismerkedhetnek a vidéki lakosok vendégszeretetével. A helyi gasztronómiai szokások bemutatása mellett, speciális ételekkel, különleges borokkal és pálinkákkal várják a kulináris élvezetek kedvelőit. A natúrparki települések életében központi szerepet kap a falusi életmód gyakorlása, a helyi portékák készítése.