Natúrparkok Magyarországon

Tápió Natúrpark

Honlap: www.tapionaturpark.hu

tapio-naturpark
tapio-naturpark-01

Táji adottságok és természeti értékek

A natúrpark a Gödöllői-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, ezért mind domborzatában, mind tájkarakter szempontjából meglehetősen sokszínű. Területén számos különböző élőhely fordul elő egymás közvetlen szomszédságában a löszdombok erdein, vadvirágos gyepein keresztül a vizenyős réteken át egészen a kopár szikesekig. Települései több szomszédos kistájat is magukba foglalnak, mely tovább gazdagítja az élőhelyek sokféleségét. Központi részét a Tápió-vidék mint földrajzi kistáj alkotja, nyugati része a Gödöllői- és Monor–Irsai-dombsággal határos, északról és keletről a Hatvani-sík, valamint a Jászság határolja, délről pedig a Gerje–Perje-sík szegélyezi. Névadó folyója a Tápió, melynek Alsó és Felső ága északnyugatról délkeletre fut, sok helyütt egymással szinte párhuzamosan. Legjelentősebb mellékfolyója a Hajta-patak, melynek oldalágai mentén egykor kiterjedt mocsárvilág nyújtózott Farmostól egészen Jászberényig, és ma is az egyik legjelentősebb védett természeti terület.

A natúrpark területén több mint 4500 hektár országosan védett terület helyezkedik el, 12 kisebb-nagyobb tömbben, a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részeiként, melyek a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felügyelete alá tartoznak. De még közel ugyanennyi Natura 2000-es terület és több, az önkormányzatok által kijelölt helyi védettségű terület is található a térségben.

Élővilágában a táji sokszínűség következtében mind a középhegységi, mind az alföldi flóraelemek is megtalálhatóak. Legnagyobb kiterjedésű egybefüggő védett területe Nagykáta és Farmos között húzódik, melyet vizenyős rétek, mocsarak, löszgyepek és szikes foltok mozaikja alkot. A nagykátai Nyík-réten legel a nemzeti park impozáns megjelenésű szürke marha gulyája a hortobágyi pusztákat idéző, festői környezetben. Itt található a fátyolos nőszirom egyik legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. Keletre a farmosi I-II-es tározó nagy kiterjedésű nádasai és szikesei egészen a faluig beérnek. A nádas még ma is gazdag madárvilágát már 15 éve folyamatosan kutatják a Farmosi Madárvárta szakemberei és önkéntesei, akik minden év augusztusában szabadon látogatható gyűrűző tábort üzemeltetnek. De hasonlóan jó vízimadár élőhely a tápiószecsői halastavak környéke is, ahová az MME helyi önkéntesei minden évben madarász túrát szerveznek az októberi madármegfigyelő napok keretében. A síkvidéki területek mellett figyelemre méltóak a Gombai-patakvölgyek vadvirágos löszoldalai, a dombok között kanyargó patakok ártéri ligetei és láprétjei, valamint a Felső-Tápió Tápióság és Tápióbicske közötti szakasza, mely az egykori alföldi kisvízfolyások tájképi megjelenésének egyik utolsó képviselője. A Felső-Tápiótól északra húzódó homokbuckások számos védett fajnak – például báránypirosító, homoki nőszirom és fekete kökörcsin – nyújtanak otthont, árvalányhajas gyepei igazi kiskunsági hangulatot idéznek.

A natúrpark területén több, a 18-19. században épült nemesi kastély és kúria őrzi az egykori birtokosok emlékezetét. Legimpozánsabb megjelenésű a tóalmási Andrássy-kastély, melyet csodálatos angolpark vesz körül, idős faóriásokkal, tavakkal és sétányokkal tarkítva. Tápiószelén található az ország egyetlen, a berendezéseit teljesen épségben megőrző nemesi kúriája, a Blaskovich Múzeum, melyet egykori lakói már életükben múzeumként használtak. A Blaskovich fivérek szinte minden vagyonukat műgyűjteményük gazdagítására és a térség régészeti feltárására fordították. Így került elő számos szkíta és szarmata kori feltárás mellett a tápiószentmártoni Attila-domb ásatása kapcsán az aranyszarvas, melyet ma is a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek. Szintén a Blaskovich családhoz kötődik a térség legendás szülötte, Kincsem, a verhetetlen csodakanca, mely a szentmártoni legelőkön nevelkedett, és világhírűvé tette a magyar lóversenyzést.

Sajnos, az egykori népi építészet örökségét alig találjuk meg a térségben, a nádfedeles alföldi parasztházak emlékét már csak a falumúzeumok és egy-egy romos lakóház őrzi. Legtöbbet Tápióság Öregfalu részén találunk, melyből egy-kettőt fel is újítottak vendégháznak vagy egyéb célokra. A hagyományőrzés területén több településen is ápolják az 1848-49-es szabadságharc emlékezetét. Tápióbicske és Nagykáta határában rendezik meg minden év április 4-én az ún. „hídi csatát”, mely a tavaszi hadjárat egyik győzedelmes ütközetének állít emléket. A tápióbicskei csata a leglátványosabb hadi játékká nőtte ki magát az elmúlt 30 évben, melyre több ezer látogató és hagyományőrző érkezik az ország minden részéről.

Kiemelt látnivalók, turisztikai célpontok, bemutatóhelyek

Tápiószele: Blaskovich Múzeum és Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ

Farmos: tanösvények (Sóvirág, Kékbegy), Vízparti Élet Háza Természetvédelmi Oktatóközpont és Madárvárta

Kincsem Lovaspark (Tápiószentmárton)

Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgáló (Sülysáp)

Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (Tápiószele)

Gyógyfürdők: Nagykáta, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton és Tóalmás

Erdei iskolák: Bíbicfészek Erdei Iskola (Tápiógyörgye), Hajta Partja Erdei Iskola (Tápiószentmárton)