Natúrparkok Magyarországon

Gerecse Natúrpark

Honlap: www.gerecsenaturpark.eu

Mottó: "Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik…"

gerecse-naturpark
gerecse-naturpark-01

Táji adottságok és értékek

A natúrpark központi része, a Gerecse viszonylag alacsony mészkő- és dolomithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. A Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel.

A natúrpark nyugati szegélye kiterjed az Által-ér völgyére, illetve a Kisalföld keleti, szelíden hullámzó löszvölgyekkel tagolt vidékére is. Északon pedig a szintén a Kisalföldhöz tartozó Duna mintegy 50 km hosszú völgyét foglalja magába.

A nagyközönségtől egykor elzárt „kormányzati vadászterület” nagykiterjedésű, zavartalan erdőségei megannyi természeti értéket rejtenek. A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 madárvédelmi, illetve természetmegőrzési területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a hazánk legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig. A tatai tavak térségében több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Négy település határában nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó (Ramsari) terület is húzódik. Számos településen alakítottak ki helyi vagy országos jelentőségű természetvédelmi területet. Vértesszőlősön található Európa egyik legősibb (mintegy 350 ezer éves) emberi lelete. A térség barlangjaiban feltárt számos őskori lelet azt bizonyítja, hogy az ember számára mindig is kedvelt volt e vidék.

A ma is látható emberkéz alkotta építmények legrégibb emlékei a római korból származnak, a Duna menti egykori Limes katonai létesítményei a Világörökség listájára kívánkoznak. Dunaalmás és Szomód határában több kilométer hosszúságban kanyarog hazánk egyik leghosszabban megmaradt római kori kőhordó útja, mely számos bolthajtásos vízáteresszel tanúskodik a közel kétezer éves útépítési technika fejlettségéről. Sok évszázad múltját őrzi a Tatai Vár, a tatai Esterházy-kastély vagy Bajnán a Sándor-Metternich kastély, de legrégebbi templomaink is szép kultúráról és viharos évszázadokról regélnek.

A natúrparkot nyugatról és északról csaknem egymásba épülő települések szegélyezik, itt helyezkednek el a natúrpark városai: a közel 70 ezres Tatabánya, a majd 25 ezres Tata, a Duna mentén Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát. Köztük, de főleg a Gerecse völgyeiben és magaslatain kisebb-nagyobb falvak találhatók, melyekben váltakozva magyar-német-szlovák ajkú közösségek élnek. A történelem viharai nyomán alakult ki ez a változatos nemzetiségi kultúrájú nép, leginkább az 1700-as évek betelepítései nyomán. A többnemzetiségű kultúra gazdag hagyományokat őriz, valódi élmény részt venni egy-egy sváb vagy szlovák ünnepségen, de a magyar népzenének és néptáncnak is kiváló hagyományőrző közösségei működnek, főleg Tatán.

A natúrpark turisztikai kapuja, szervezőközpontja Tata, ahol egymást érik a különböző fesztiválok, találkozók és számos kiváló szálloda, étterem fogadja az idelátogatókat. A többi város elsősorban ipari-termelési központként ismert, de a natúrpark adta lehetőségeket is igyekszenek kihasználni, hogy megmutathassák ennél jóval sokrétűbb és turistacsalogató mivoltukat.

Kiemelt látnivalók, túracélpontok, bemutatóhelyek

Tata hangulatos kisvárosa és bemutatóhelyei: az Öreg-tó és környéke, Vármúzeum, Esterházy-kastély, Kálvária-domb ELTE Tatai Geológus Kert, Angolpark, Új Kajakház Ökoturisztikai Központ

Egyedi jellegű bemutatóhelyek: Vértesszőlősi Előember Telep, Neszmélyi hajóskanzen, Tatabányai Múzeum és ipari skanzen, Bajnai Sándor–Metternich kastély és parkja, Kocsimúzeum (Kocs)

Arborétumok: Tata–Agostyán, Neszmély, Lábatlan, Naszály

Agostyáni ökofalu és erdei iskola (Természetes Életmód Alapítvány)

Forrásokat, sziklaképződményeket, kilátópontokat felfűző, jól jelzett gyalogos, kerékpáros és lovas túraútvonalak, zarándokutak (Szent Jakab-út, Gyöngyök útja és Mária-út, Sacra Velo nemzetközi kerékpáros túraútvonal) és zarándokszállások (Bajót, Agostyán)

Látogatóközpontok: Gerecse Natúrpark Látogatóközpontja (Bajót–Péliföldszentkereszt), Gerecse Kapuja Látogatóközpont (Tatabánya), Dunamenti Ökoturisztikai Látogatóközpont (Lábatlan)

Tanösvények: Fényes tanösvény, Réti-tó tanösvény, Forrás tanösvény és Kálvária-dombi geológiai tanösvény (Tata), Hosszú-völgy tanösvény (Kocs), Malom-völgy tanösvény (Tardos), Által-ér völgyi tanösvény (Tata–Vértesszőlős–Tatabánya), Kő-hegyi tanösvény (Tatabánya), Szent-kút tanösvény (Bajót), Lombkorona tanösvény (Süttő–Tardos), Dunaalmási kőpite túrakörök (Dunaalmás–Szomód)