Natúrparkok Magyarországon

Körösök Völgye Natúrpark

korosok-volgye-naturpark
korosok-volgye-naturpark-01

Táji adottságok és értékek

Románia és Magyarország közös K-Ny-i tengelyén, az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó vonaláig, mintegy 200 km hosszan nyújtózik a Kárpát-medencének e vízfolyásoktól gazdagon erezett vidéke: a Körösök völgye. A szigethegység vízválasztóiról nyugatra lefutó patakok és az azokból egyesülő folyók – köztük e táj névadói is – hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtő területeik összességével egységesen foglalják magukba e tekintélyes nagyságú földrajzi egység tájszerkezeti elemeit. Ezek a hegyvidéki és dombsági területeken kívül a Bihari Mezőség, a Kis- és Nagy-Sárrét, a Körös-szög, érintőlegesen pedig a Körös–Maros köze a Tiszazuggal. Magyarország megyéi közül négyet – Békés, Csongrád, Hajdú–Bihar, Jász–Nagykun–Szolnok –, míg Romániában két megyét – Arad és Bihar – érintenek útjukon a Körösök völgyének vízfolyásai. A hegyekből legyezőszerűen összefutó vizek miatt ez egy igen kiterjedt, sokszínű földrajzi egység, melynek történelmét, kultúráját, hagyományait mindenhol átszövik és összekötik e vízből született táj erei, a folyók.

A Körösök Völgye Natúrpark területének gerincét a Körös folyók alkotják. A mintegy 208 ezer hektáros térség a Fekete-, Fehér-, Kettős- és Hármas-Körösök által „felfűzött” 14 település határában, a Berettyó–Körös vidék és a Körös–Maros köze középtájak találkozásánál, hazánk tiszántúli részén található.

Természetföldrajzi szempontból süllyedékterület, sekély medence, környezeténél 1-10 méterrel alacsonyabban fekvő tökéletes síkság. A természeti táj a határ túlsó oldalán is folytatódik, ahol fokozatosan olvad bele az Erdélyi-peremhegyvidékhez tartozó dombsági területbe.

 

A terület mintegy háromnegyede Békés megyében található, amihez kisebb szomszédos Jász–Nagykun–Szolnok megyei területek (Kunszentmárton, Öcsöd és Mezútúr) csatlakoznak. A térséget jellegzetes tanyarendszerrel övezett, nagyhatárú mezővárosok (pl. Gyula, Békés) alkotják.

A térség gazdag hagyományai a népesség etnikai és felekezeti összetételéből erednek. A középkorban a viszonylag ritkán lakott térség népessége magyar volt, legfeljebb a magyarsághoz közelálló keleti népelemet (jászok és kunok) találunk az elődök között. A török uralom alatt a kunok és jászok is jelentős népességszámbeli veszteségeket szenvedtek, mégis néhány település (Kunszentmárton, Túrkeve) újjátelepítésében meghatározó szerepet játszottak. A 16. század közepétől a kálvini reformáció egyik meghatározó kárpát-medencei térségévé a Tiszántúl vált. Így e vidéken is neves református oktatási központok (Békés, Mezőtúr) szerveződtek. Az észak-békési és dél-bihari kisvárosok, falvak elmaradhatatlan településképi elemei a másfél-két évszázados vagy még ennél is régebbi, többnyire fehérre meszelt, puritán megjelenésű református templomok. A római katolikus egyház 18. századi újjászerveződés során néhány népesebb településen (Kunszentmárton, Gyula, Elek, Endrőd) sikeresen meggyökeresedett, hívei között magyar, német és szlovák ajkúak egyaránt megtalálhatók. A barokk, a klasszicista és a romantikus stílusjegyeket magukon hordozó katolikus templomok (Gyula, Kunszentmárton, Elek, Szentes) is a térség jellemző építészeti emlékeit képezik. Az evangélikusság a 18. századi újratelepítés eredményeként jelent meg a térségben (Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas). Többségük ideköltözésekor szlovák (tót) ajkú volt, de kisebb számban németek és magyarok is képviseltették magukat közöttük. Templomaik, egyházi épületeik is egy-egy település szerves építészeti emlékét alkotják. A 18. századtól élnek itt ortodox románok (Gyula, Kétegyháza, Méhkerék). Békéscsaba a hazai szlovák, Gyula pedig a román kisebbség kulturális központja. A nemzetiségi (szlovák, román és német) és a jászkun hagyományok megtartását segítik a települési múzeumok és helytörténeti gyűjtemények.

Kiemelt látnivalók, túracélpontok, bemutatóhelyek

Természet- és tájismereti bemutatóhelyek: Anna ligeti tanösvény (Szarvas); Csabai Körtúra interaktív tanösvény (Békéscsaba); Erzsébet ligeti tanösvény és kilátó (Gyomaendrőd); Halásztelki tanösvény (Szarvas), Lischka Lipót tanösvény (Békéscsaba); Bárka Látogatóközpont (Gyomaendrőd), Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont (Gyula), Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark (Szarvas), Körösök Völgye Látogatóközpont (Békéscsaba), Tanyák a Körösök Körül hálózat (Szarvas – Gyula), Körös Látogatóközpont (Gyomaendrőd), Madarak Háza Látogatóközpont (Mezőberény)

Aktív turisztikai lehetőségek: Vízi túrázás a Körösökön és holtágaikon, valamint az Élővíz-csatornán (Gyula – Békéscsaba – Békés), a Körösök mentén kishajó kikötők, szabad strandok és pihenőhelyek, kerékpáros túrák, Horgászat a Körösökhöz kötődő vízfelületeken

Termál- és gyógyfürdők: Gyula, Békéscsaba, Békés, Gyomaendrőd

Bővebb információ: Körös Völgyi Kisfüzetek (www.korosoknaturpark.hu/kvne-kiadvanyok)