Koppányvölgy Natúrpark
Honlap: www.koppanyvolgy.com
Táji adottságok és értékek
A Koppányvölgy Natúrpark települése közül kilenc Somogy megyében, a Tabi kistérség déli részén található, míg egy település, Koppányszántó, Tolna megye, Tamási kistérségének nyugati szélén. A községek a Koppány-patak mentén szoros kapcsolatokon alapuló közösséget alkotnak.
A Koppány folyót északról a Kis-Koppányig tartó, délről pedig a Koppány Kapos közötti, 200-300 m átlagmagasságú dombhát határolja. Az északi kitettségű lejtők meredek, 100 m magas, instabil peremekkel szakadnak le, a dél felé nézők viszont hosszan elnyúlt, lankás domboldalakkal érkeznek le a völgy talpához. Az északra tekintő oldalak rövidek, többnyire csuszamlás-halmazoktól formált tereplépcsőkkel, köztes, rövid, mély völgyekkel tagoltak. Az itt előforduló peremek nagy része erdővel fedett, csak a völgytalpnál található peremi, teraszszerű sávok hasznosíthatóak. Sokkal kedvezőbb feltételekkel rendelkezik az északi dombhát délies lejtője, amely nem teljes mértékben tagolatlan.
Jellegzetes külső-somogyi felszíni kisforma a löszmélyút. Ezeknek a térségben horhónak nevezett felszínformáknak az egy része a középkor óta használatos dűlőutat jelez (pl. Törökkoppánynál a Szőlőhegyi kápolna melletti horhó és a Vaskapu). Szintén antropogén eredetű felszínformák a Pogány-domb és a Kócos hegy sánc-árok rendszerei, amelyek ősi földvárak.
A környék legnagyobb folyóvize a Koppány patak. Karádtól nyugatra ered, a Kaposon keresztül jut a Sióba.
Medre – különösen Koppányszántótól – mélyített, szabályozott, árvízi töltéssel is ellátott trapézmeder. Széles árterén nagyobb halastavak – például a Kisbárapáti-halastó, a Gerézdi-tavak és a törökkoppányi Cseszmei-halastó – a Koppány mellékágainak elrekesztésével létesültek.
A Koppány-patak völgyének természetes vegetációját egykoron sásos-égeres-mocsárredők alkothatták, a patakokat közvetlenül pedig égerligetek és keményfás-ligeterdők szegélyezhették. A völgytalpon folyó évszázados gazdálkodási tevékenység eredményeként a természetes vegetáció rég eltűnt a tájból. A szántóterületek térnyerése markáns változást okozott a táj karakterében. A patak mentén fellelhető, fák alkotta foltokat, a kiterjedtebben megmaradt füzes csoportok, az erdőmaradványok és a telepített füzesek adják. Elvétve találhatunk kisebb füzes foltokat, vagy fűzfacsoportokkal tarkított magassásosokat. Cserjés területek az árterek üde és kiszáradó részein is fellelhetőek. A heterogén cserjések képét idősebb hagyásfák is színezhetik.
A natúrpark emblematikus állatfaja a folyami rák. A célzott kutatások a Koppány Bonnya és Törökkoppány közötti szakaszán és a Zicsi-patakon sok éven keresztül igazolták e hazánkban őshonos, védett faj jelenlétét. A szintén védett nagy szarvasbogár és kis szarvasbogár szerencsére még gyakorinak mondható a Törökkoppány környéki tölgyerdőkben. Sokkal ritkább az orrszarvú bogár. Meleg nyári napokon, az augusztusi hőségben a Kápolna-hegyen vagy a cseres-tölgyesek tisztásain gyakran éles cirpeléséről ismerhetjük fel a védett óriás-énekeskabócák hímjét. Sokfelé megtalálható védett lepkefajaink az atalanta-lepke és a nappali pávaszem. A natúrparki térségben előkerült védett halfajok a sújtásos küsz, a fenékjáró küllő, a szivárványos ökle és a vágó csík. A hazánkban előforduló 15 kétéltű fajból eddig tízet találtak meg Törökkoppány környékén. Főként kisebb tavak, vízkiöntések a pettyes gőték élőhelyei, de megfigyelték a Koppány- patak parti zónájában is. A vöröshasú unkák jelenlétét leginkább halk „unkogásuk” árulja el.
Vízimadarak leginkább a halastavak környékén figyelhetők meg. A Remetei- és a Bedegi-halastó nádasainak állandó fészkelője a szárcsa és a kisvöcsök. A fokozottan védett cigányréce már jóval ritkább. A fütyülő récét és a böjti récét a Gerézdpuszta melletti Dávid-berekben figyelték meg. A szürke gém gyakran, vonulás idején a nagykócsag is rendszeresen megjelenik. A Cseszmei- és a Remetei-halastavaknál rendszeresen láthatók bakcsók.
A gazdag természeti és kulturális örökségen túlmenően a natúrparki térség turisztikai potenciálja elsősorban a Balaton közelségéből adódik. E lehetőség kihasználása az egyik kitörési lehetősége ennek a megyei és kistérségi határokon átívelő, térségfejlesztési szempontból „belső perifériát” képező s így különösen elmaradott térségnek.
Kiemelt látnivalók, túracélpontok, bemutatóhelyek
Somogy Kertje Üdülőfalu (Bonnya): bemutató háztáji gazdaság, lovarda, kalandpálya, teniszpálya, egyéb szabadtéri sportpályák, íjászat, szauna, kerékpárbérlési lehetőség, szálláslehetőség
Lovasturisztikai szolgáltatások: Fiad, Kára
Több mint 100 kilométer jelzett gyalogos túraútvonal a térségben, felfűzve a natúrpark valamennyi települését, kiemelt természeti és épített örökségi elemeit, legjobb kilátást nyújtó pontjait.