Natúrparkok Magyarországon

Táji adottságok és értékek

A natúrpark Tolna és Baranya megyék határán található, Külső-Somogy, a Hegyhát és a Völgység kistájak egy részére terjed ki. A natúrparki térség tájföldrajzi egységét egyrészt a Külső-Somogy enyhén hullámos dombsági térszínének déli peremén futó Kapos folyó teremti meg, amely a natúrpark északi településsorát (Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Csibrák és Dúzs) fűzi fel. A natúrpark központi egysége a Kapos és Hábi-patak között húzódó, erdő fedte hegyháti dombsor, amelyre az északi, valamint a déli településsor (Mágocs, Nagyhajmás, Mekényes, Lengyel és Mucsi) falvainak és városainak közigazgatási területei „futnak fel”. A hagyományos településközi kapcsolatok alapján Kalaznó, Kisvejke és Závod csatlakozott még a natúrparkhoz. Természetvédelmi szempontból a natúrpark táji egységét erősíti, hogy a natúrpark központi „magjának” dombsora – Nagyhajmási-dombok és Lengyel–Hőgyészi erdők néven – a közösségi jelentőségű élőhelyeket magában foglaló Natura 2000 hálózat részét képezi.

A natúrparki térség nagyobb részét változó vastagságban (5-50 m) jégkori lösz és löszös üledékek borítják. A fedőüledékek alól kisebb foltokban agyagos üledékek bukkannak a felszínre, amelyek a késő-miocén korban, a Pannon-tóban rakódtak le. A kőzet földtani alapszelvényként nyilvántartott típusfeltárása Kurdnál található. A löszhátak felszínét löszmélyutak és löszszurdikok teszik változatossá. A mély eróziós löszvölgyek alján helyenként szurdokszerű völgyszakaszokat alkotva bukkan a felszínre a pannon kori homokkő (pl. Kurd – Iván-árok és Csigás-völgy).

A natúrpark vízhálózatának jellegzetes elemei a Kaposba tartó patakok völgytalpain található, duzzasztásos eredetű halastavak (pl. dombóvári Kiskondai-halastavak, mágocsi Béka-tó).

A mélyfúrásokkal feltárt hévízre Dombóvárnál fürdő települt (Gunaras).

A natúrparki térségben természetszerű erdők a magasabb részeken maradtak meg. Az itt tenyésző illír jellegű gyertyános-kocsánytalan tölgyeseknek sajátos karaktert biztosítanak az illír flóraelemek. A lombkoronaszint sajátos eleme az ezüsthárs, a cserjeszint jellemző növényfajai a helyenként tömegesen előforduló szúrós csodabogyó, a jóval ritkább lónyelvű csodabogyó és a jerikói lonc. A növénytani értékeit megőrző erdőállományok ma a Natura 2000 hálózat részeként közösségi védelem alatt állnak. A Hegyhát idős, korhadó fákban bővelkedő erdeiben még gyakran találkozhatunk nagy hőscincérrel és nagy szarvasbogárral – mindkét faj a natúrparki térség Natura 2000-es területei kijelölésének is alapjául szolgált. A vizes élőhelyekben bővelkedő térségben kiemelkedő fontosságú a vöröshasú unka előfordulása, amely szintén Natura 2000-es jelölőfaj. A nagy kiterjedésű halastavak és a Kapos-völgy vizenyős rétjei a ritka, védett madárfajok – kiemelten a fokozottan védett rétisas és fekete gólya – táplálkozó területeként is fontosak.

A natúrparki épített örökség fontos részét alkotják az 1710-es évek végétől érkező német betelepülők által épített, sajátos stílust képviselő lakóházak és gazdasági épületek. Mucsiban és Závodon még ma is áll néhány, a betelepülés első időszakában épült „fachwerk” szerkezetű épület, amely közül az egyik – eredeti formájában rekonstruálva – bemutatóhelyként is működik. A 20. század első felében épült hosszú, oszlopos tornácú, utcai díszítésükben a polgári lakások jegyeit hordozó lakóépületek máig az utcakép meghatározói például Kalaznón, Mucsiban és Závodon. Hőgyészen a Mercy–Apponyi-kastély és a Lichtenstein-kastély, valamint a hozzájuk tartozó gazdasági épületek a település karakterének meghatározó elemei. Lengyel településen a 19. század első felében az Apponyi család alakította ki uradalmi központját, s építtette fel kastélyát és a hozzá tartozó gazdasági épületeket. Utóbbiak közül ma is a település ékessége az Apponyi-pincészet épületegyüttese. Az épített örökség szakrális jellegű elemei közül kiemelkedik két búcsújáró hely, a Csicsói kápolna és Szentkút (Hőgyész), valamint a Papdi kápolna (Mucsi). A térség különleges ékességei a németséghez kötődő, 18. századi eredetű, kiemelkedő művészettörténeti értékű evangélikus templomok (Mekényes és Kalaznó).

Kiemelt látnivalók, túracélpontok, bemutatóhelyek

Lengyel–Annafürdő Turisztikai és Természetismereti Központ: parkerdő jól jelzett túraútvonal-hálózattal, tanösvényekkel, vadasparkkal, kilátóval, erdei iskolával, szálláshelyekkel

Helytörténeti gyűjtemények, tájházak: Dombóvár, Döbrököz, Kalaznó, Lengyel, Mágocs, Mucsi, Nagyhajmás és Závod

Több mint 100 kilométer jelzett gyalogos túraútvonal, felfűzve a natúrpark valamennyi települését és bemutatóhelyét; Dombóvári Nordic Walking Park (www.kondavolgy.hu)

Tanösvények: Csodabogyó tanösvény (Döbrököz–Kurd), Jam tanösvény (Dombóvár), Sánci-tetői tanösvény (Mucsi)