Natúrparkok Magyarországon

Táji adottságok és értékek

A natúrpark a Nyugat-dunántúli régióban, Vas megye északnyugati részén fekszik. Nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, a magyar-osztrák határon található 882 méter magas Írottkő hegycsúcsról kapta. A Kőszegi-hegység előterében 280-300 m magas dombok szegélyezik a területet, melynek vízgyűjtője a Gyöngyös-patak. A Keleti-Alpok tömbjéhez tartozó hegység 500-800 m közötti főgerincéről meredek falú völgyek futnak le a Gyöngyös patak völgyének 220-260 m magasságú síkjára.

A natúrpark részét képezi a Kőszegi Tájvédelmi Körzet teljes területe, s több más országos és helyi jelentőségű védett természeti terület is található a térségben. A natúrpark területének mintegy 50%-a természeti terület, 25 %-a Natura 2000 terület. Különleges szépségű geológiai képződmény a Széles-kő, az Asztal-kő és a Kalapos-kő, melyek korábbi térszínek emlékét őrzik az erdő borította gerinceken. A hegység kőzetei rossz vízvisszatartó képességűek, ezért közel 40 forrás fakad, ebből 16 a foglalt forrás. Több kisebb mesterséges tava mellett 2010-ben épült meg a 25 ha vízfelületű Lukácsházi-víztározó. A hegység erdőtársulásai közül legjellemzőbb a 300-600 m magasságban előforduló nyugat-dunántúli (gesztenyés) gyertyános-tölgyes, de hegyvidéki bükkösöket is találunk.

A natúrparki térség a neolitikum óta lakott. A velemi Szent Vid-hegyen világszerte ismert réz-, bronz- és vaskori leletek és településnyomokat tártak fel a régészek.

Az itt megtelepedett népek történetét meséli el a Kultúrák hegye tanösvény. A rómaiak emlékét őrzi a valaha Savariát ellátó vízvezeték és a Pogány-hegyen talált Bacchus szoborfej.

A vidéket napjainkban magyarok mellett németek és a 16. században betelepült horvátok utódai is lakják. Központja Kőszeg, 1328 óta királyi város. Felső várának romjai helyén kilátó áll, középkori eredetű, fallal kerített belvárosa és alsó vára ma is ép. Műemléki és múzeumi kincsei mellett gazdag polgári hagyományairól is ismert. A térség másik városa Csepreg, a Répce mentén fekvő egykori mezőváros, később járási székhely. A városok erős iparos, polgári tradíciói mellett meghatározó a falvak földműves, szőlő- és gyümölcstermelő hagyománya is. Különösen élő a horvát és német nemzetiségű falvak öröksége (nyelv, zene, tánc, szokások). Az erős kulturális és oktatási intézmények kifelé is vonzerőt jelentenek.

Kiemelt látnivalók, túracélpontok, bemutatóhelyek

Kőszeg vára és történelmi belvárosa, múzeumok és bemutatóhelyek (Koronaőrző bunker, Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, Aqua-alpannonia), Kálvária, sétautak, tanösvények, kilátók (Szulejmán-kilátó, Óház-kilátó)

Jól jelzett gyalogos és kerékpáros túraútvonal-hálózat, kiépített pihenőhelyekkel, népszerű túracélpontokkal: Hétforrás, Írottkő (882 m) – a Dunántúl legmagasabb pontja kilátóval, Kalapos-kő, Szent Vid-kápolna és Kultúrák hegye tanösvény, Cáki pincesor, Biotájház (Lukácsháza)

A natúrparkot öt kiemelt turista- és zarándokút – Országos Kéktúra, alpannonia^®, Vasfüggöny turistaút, Szent Márton-út, Mária-út – érinti.